Az ősz beköszöntének legbiztosabb jele amellett, hogy az egyetemisták arca egyre nyúzottabb és még a "napfény városában" is kabát-sapka-sál a dresscode - a megfázás.

A héten nekem is szembesülnöm kellett ezzel. Vegyük példának a második szintet: a köhögés, a papírzsepi rohamos fogyása és az átlagosnál is nyúzottabb ábrázat intő jelnek számít. Aki meg éppen nem beteg, az a múlt héten már az volt, illetve jó eséllyel az lesz a következő napokban. Nagy baj persze nincsen: az edzettebbek már csak legyintenek és rögtön ugranak is vissza a mókuskerékbe. Ilyen pitiáner megbetegedéssel nem is szokás orvost zaklatni, így hát nincs mit tenni, maradnak a házi praktikák az öngyógyításra. Öveket becsatolni, kezdődnek a táncórák praktikák idősebbeknek kezdőknek és haladóknak!

1. Amit már az oviban is tudtunk: a tea mindent meggyógyít

Az első lépcsőfok mindig a tea, lehetőleg literszámra, fél bögre tea, fél bögre méz arányban. Jó forrón, lefekvés előtt a takaró alatt izzadva az igazi, de a reggeli visszafogott koffeinadagként se rossz megoldás. A boszorkánykonyhában kicsit járatosabbak már azt is tudják, hogy az olcsó teszkós gyümölcsteák helyett érdemesebb ilyen-olyan gyógyteákat beszerezni: leginkább a hársfavirágra, a citromfűre és a kamillára esküszik mindenki. (Utóbbi gyerekkori rémálmaimban mai napig kísért: anno arcüreggyulladás elkerülése végett kellett gőzölni egy jó kis konyharuha alatt a kamillás bidli fölé hajolva, jó nagyokat lélegezve... Brrr. Bár tény, hatásos.) Aztán lehet kísérletezni a mindenféle egyéb ismeretlen növénykével, biztos lesz, ami nemcsak hatékony, de még finom is.

A méz viszont alappillér: teában vagy csak magában, de kikerülhetetlen. És mi van, ha nem szereted a mézet? Hát pech, gyerekek.

2. A torok kéményseprője

Mit nekünk Tantumverde meg Strepsils! Egyszerűbb leugrani a sarki kisboltba és bevásárolni egy családi csomagolású Negrót. Aztán az ízekben lehet úgy válogatni, mintha az önkifejezés egy-egy formája lenne: a konzervatívaknak a hagyományos feketét ajánljuk, édesszájúaknak a mézeset (főleg ha még nem lett elegük a nagy teázásban a mézből), fogkrémrajongóknak a sima mentolosat, koalakedvelőknek az eukaliptuszos-mentolosat és így tovább. Persze, persze, talán nincsenek benne valódi hatóanyagok és a hatása is csak pillanatnyinak érződik erős megfázás esetén, de akkor is a miénk.

3. Házias ízek

Akinek betegen is van ereje főzni, az ki se szabadul ilyenkor a konyhából, az élelmesebbek meg hétvégén hazajárnak egy kis otthoni kúrálásra. Miért is? Az otthoni húsleves forrón, jó sok borssal és hagymával nemcsak tápláló, de bizony van olyan jótékony hatású, mint a teázgatás, és legalább az ízvilága is gazdagabb. És ha ez nem lenne elég, sosem árthat egy csípős paprikával jól megszórt házi pörkölt sem, hiszen az tisztítja csak igazán a légutakat. Persze akinek erre se ereje, se ideje nincsen, esetleg már a pörkölt is a könyökén jön ki, megsúgjuk: az se rossz megoldás, ha leugrunk a legközelebbi (megbízható) kínai kajáldába egy csípős szecsuániért. Természetesen ízlések és pofonok, de a lényeg: a csípős-erős fűszerezés jó barátunk a nehéz időkben.

4. Bormámor, pálinkaszerelem

Ha valamit egy vérbeli egyetemista tud, az az, hogy bizony betegen is lehet alkoholhoz folyamodni - szigorúan öngyógyítás céljából. Általában szeptember végén még nem indul meg a forralt bor idénye, de napjaink szeszélyes időjárásában nem vétek hamarabb megnyitni a szezont. Legyen az alapanyag vörös vagy fehér bor, a kötelező szegfűszeg és fahéj mellett csak a kreativitás szab határt az ízesítésnek: mazsolától kezdve mindenféle (aszalt) gyümölcsön át mehet bele minden, az izgalmasabb ízvilágért mehet bele gyömbér is, a bátrak pedig akár a krampampuli szintjére is továbbfejleszthetik a megszokott forralt bort. Arról meg ne is beszéljünk, hogy akár egy kis pálinkát is lehet bele csempészni a legjobb hatásfok eléréséért, mert ugye nem is kérdés, hogy a torok legjobb fertőtlenítője bizony a házi szilvában vagy egy jó kis mézesben rejlik. És mi ebben a legjobb? Természetesen a társaság. Még a beteg ökör sem iszik magában, szóval még ha ki se látszunk a papírzsepihegyekből, akkor is van ok kisebb-nagyobb szintbulik összerittyentésére.

5. Csabakirályfi szint: csak a radikálisoknak

Mindez szép és jó, ámde tudjuk, hogy sajnos van az a szint, amikor már se  a tea, se a Negró, se a fűszerek nem segítenek. Ilyenkor jön a kreativitás magasfoka, ahol nagyanyáink és nagyapáink hagyatéka keveredik az őrült kollégisták képzelőerejével. Felejtsük el azt a fantazmagóriát, hogy kellemes ízekkel, torkot simogató módszerekkel meg lehet gyógyulni. Nem, aki hatékony gyógyulást akar, annak szenvedni kell. Már a sós vízzel való gargalizálás is borzasztóan hangzik? Akkor készülj fel a legrosszabbra: a random gyógyhatású házi praktikák végtelen számú kombinációiról van itt szó. A reszelt fokhagyma egy pohár natúr joghurtban elkeverve még talán nem is olyan rossz, ugye? Képzeljük akkor el, milyen lehet a forró vízzel és mézzel elkevert és sziruposított fokhagyma. Vagy egy kanál mézes torma, hogy jól induljon a reggel. Nyami!

Ti mire esküsztök? Van még a tarsolyotokban valamilyen házi praktika vagy egy még őrültebb ízkombináció a leghatékonyabb gyógyulásért? Várjuk kommentben a tippeket, hogy minden kollégista a lehető leggyorsabban túlessen az első őszi megfázáson!