A Kutatók Éjszakája egyre népszerűbb program itthon, és évről évre egyre több kutatóintézet, egyetem csatlakozik a kezdeményezéshez, hogy népszerűsítsék a tudományt. Megannyi lehetőség áll az érdeklődő rendelkezésére a történelemtől kezdve a gazdaság- és társadalomtudományokon át egészen akár a boncolásig.

Én is felkerekedtem eme kellemes szeptemberi péntek este, hogy körbenézzek dicső egyetemünk lehetőségei között. Elhatároztam, hogy csak olyan helyekre megyek majd el, ahol ismerőseim vagy volt tanáraim adnak elő. Az este végére sikerült 4 állomást meglátogatnom, mely 4 különböző karon volt. 

Első állomásom a szomszéd Bolyai Intézetben volt, ahol Dr. Dénes Attila, az intézet tudományos munkatársa tartott előadást. Igen érdekes volt, hiszen a vírusterjedés matematikájáról szólt. Sokan tudják, hogy nem vagyok egy nagy matematika-fan, de ilyen tálalásban rendkívül izgalmas volt, hogyan is lehet a különböző vírusok terjedését modellezni, vagy azokat akár előre is jelezni többféle, sokak által figyelembe sem vett paraméter alapján. Volt szó maláriáról, Zika-vírusról, de még a híres fekete pestisről is. Az egyik ilyen modell a SIR, mely a képen látható (de inkább nem részletezném :) ).

Másodikként következett a Gyógyszerésztudományi Kar, ahol a Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetbe látogattam el, Dr. Bartos Csaba doktorandusz barátomhoz. Itt a különböző tablettázó folyamatokról és eljárásokról hallhattak a látogatók: hogyan és miért is van szükség a bevonatokra, mi a különbség a lágy és a szilárd kapszulák között, sőt Csaba még egy kis pszichológiát is belevitt, hiszen elmesélte, miért nem mindegy, milyen a gyógyszerek színe. A legvégén kipróbálhattam, milyen is egy tablettázó gépet kézzel forgatni, így elkészítve 3 saját tablettámat. 

Kicsit rohanva, de még éppen odaértem a harmadik helyszínre, a Bölcsészettudományi Karra, ahol Dr. Gellérfi Gergőt, a Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék tudományos munkatársának, volt Eötvös kollégistának az előadását hallgattam meg. Még Gergő is meglepődött, hogy a 2. szemináriumi terem mennyire tele volt (néhányan már nem is tudtak bejönni, mert az ajtót nem lehetett kinyitni). Gergő előadása arról szólt, hogy "mit is erősít a kivétel", azaz antik (vagy antiknak titulált) mondásokat elemzett, és világított rá arra, hogy mekkora félreértelmezések vannak néha a fordításokban és a köznyelvben. Egyik kedvenc példám a Carpe diem volt: a nagyjából 3 perces elemzés végére kiderült, hogy a "Carpe diem" ≠ YOLO, inkább azt jelenti, hogy "Élj a mában". 

Az utolsó állomásom a Gazdaságtudományi Kar volt, ahol Huszár Sándor tanársegéd előadását hallgattam meg, melyben a Star Wars világát mutatta be marketinges szemmel. A marketing alapok után beszéltünk a Star Wars univerzumról, majd egy kérdőívet elemeztünk, amit elvileg ki kellett volna tölteni (ez eléggé elkerülte a figyelmemet, mea culpa). Olyan kérdéseket tárgyaltunk meg, mint hogy ki a kedvenc karakterünk, melyik a legjobb film, és ezután főkomponens-analízis segítségével osztályokba helyeztük a filmeket. Ez utóbbiról számomra igen meglepő eredmény született, a következő módon alakultak a Star Wars-univerzum filmjei közt az osztályok:

•  I., II., III.
•  IV., V., VI., Rogue One
•  VII., VIII. 
•  Solo

Végül egy felmérés alapján az is kiderült, hogy a kitöltők között a hölgyek inkább egy BB8 droidot szeretnének karácsonyra, míg az urak inkább egy R2-D2-t. 

Összességében azt mondhatom, egy igen sűrű, pörgős este volt nekem a 2018-as Kutatók Éjszakája, de nagyon megérte ennyi mindent meghallgatni.

Nyerki Emil