2017. nov 23.

Fotócsütörtök - TársHű

írta: Kávai Zsuzsanna
Fotócsütörtök - TársHű

Egy ifjúsági cserén vettünk részt, amikor elvittek minket egy Eger közelében lévő önfenntartó tanyára. A gazda otthagyta a nagyvárosi életet, vett egy telket, és mára szinte mindent magának termel. Oly sok szeretettel mutatta be nekünk hű ebtársát, hogy emiatt kapcsolom az alábbi idézetet a képhez:

"Ő a másik szem, mely átlát a felhőkön, a másik fül, mely a szél zúgásán is túl hall. Egy kis rész belőlem, amely a tengerig elér. Ahogy a lábamnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra farkcsóválással válaszol, s a fájdalmas pillantás, ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már, hogy egyedül értem él. Talán bele is betegszik az aggodalomba, amikor nincs velem, hogy gondoskodjon rólam. Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges vagyok, addig mókázik, míg meg nem nevettet. Ha boldog vagyok, örül ő is. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő is büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében vagyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre se vettem. Amikor térdemre teszi a fejét, elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ más ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám... akármeddig... akárhol - ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt. Ő az én kutyám."

/Gene Hill/

Szólj hozzá

élet kutya kirándulás természet életmód tanya fotócsütörtök eötvös koli Eötvös Blog