Mert a nyelvészet lehet mókás!
Egy MOOC margójára
Jó egy évvel ezelőtt már szó esett a Blogon az úgynevezett MOOC-okról, azaz online kurzusokról (ha még nem olvastad vagy elfelejtetted, uzsgyi felfrissíteni a memóriádat!). Akkoriban még csak szemezgettem a lehetőséggel, de mivel csak a híres-neves egyetemek szerint keresgéltem, sokáig nem találtam olyan kurzust, ami tényleg érdekelt volna, vagy ne adj' isten hasznosnak tűnt volna szakmai szempontból. Idén tavasszal viszont belefutottam egy érdekesnek ígérkező nyelvészeti MOOC-ba, a hollandiai Leideni Egyetem hangzatos Miracles of Human Language: An Introduction to Linguistics című kurzusába. Lehet, hogy első hallomásra nem hoz sokakat lázba, és őszintén szólva én is inkább kíváncsiságból, mint elvakult lelkesedésből vágtam bele, hiszen a Bevezetés az xy tudományba-jellegű kurzusoktól szokás szerint falra mászom (az időhiány miatt felületesek, de épp annyira, hogy még az összefogó nagy képet se tudják teljesen átadni az adott területről). Na de! Öveket becsatolni, nem titkolt reklámhelye következik.
A cikkem apropója, hogy a kurzust a lelkes hallgatóságnak köszönhetően ismét útjára indítják október 26-ától. Ráadásul - és ismét csak az előző szezon lelkes hallgatói jóvoltából - egy, az online kurzusoknál egyelőre még szokatlan előnnyel indul el, méghozzá azzal, hogy nemcsak a szokásos angol (esetleg kínai) feliratokkal lehet majd megnézni, hanem többek között magyarul is. Rengeteg különféle nyelv beszélői vállalkoztak arra, hogy lefordítsák minden egyes videó feliratait, hogy megkönnyítsék a jövő hallgatóinak dolgát. Egy nyolc főből álló magyar csapat is összeállt - köztük szerény személyemmel, mert ugye miért is ne vállaljunk be még egy kihívást, amikor ötezer dolgunk van -, és egy-két hónapnyi hetekre beosztott fordítással, egymás ellenőrzésével a héten eljutottunk odáig, hogy elküldjük a kész feliratokat. (Zárójel: akit érdekel a feliratfordítás csak úgy általában, mert van ilyen perverziója, melegen ajánlom a Jublert, pofonegyszerű, ingyenes kis kütyü.)
És hogy miért van ilyen sok lelkes, tanulmányain, munkáján, magánéletén kívül is ilyesmivel foglalkozó hallgató? Egyszerűen azért, mert ez egy technikailag és tartalmilag is remekül összepakolt, érdekes bevezető kurzus. Öt nagy modulban felöleli a nyelvészet legnagyobb ágait (általános nyelvészeti ismeretek, hangtan, alak- és mondattan, jelentéstan és a nyelv társadalmi viszonylatban), mindemellett elismert, megbízható szakirodalomra építkezik, de abszolút emberi hangvételben, közérthetően tárgyalja a témákat, ráadásul szakértői interjúkat és rengeteg izgalmas példát hoz anyanyelvi beszélőkkel, akár a földkerekség legextrémebb (értsd: ezt meg ki a fene beszéli?) nyelveiből. A hab a tortán, hogy a kurzus egyfajta küldetése megegyezik azzal, amit a legtöbb nyelvész oktatómnál is tapasztaltam, és ami egyenesen szembemegy azokkal a tévhitekkel, amelyeket az iskolai nyelvtanórákon belesulykolnak sokunkba: ez pedig a nyelvi változatosság propagálása. Merthogy nemcsak a nyelvekből van több ezer a földön, hanem egyes nyelvekben is vannak változatok (kiejtésben, szóhasználatban, nyelvi udvariasságban és még sorolhatnánk), és bizony egyikre se mondhatjuk, hogy az egyik jobb (rosszabb) lenne a másiknál. Ergo hiába mondta a tanár néni, hogy nincs olyan, hogy deviszont, ha egyszer van és használják a beszélők - tudományos és társadalmi-kulturális szempontból ez egyszerűen egy olyan érdekes nyelvi jelenség, ami sokkal többet árul el az emberi gondolkodásról, az élethelyzetek változásáról, mint az a lebutítás, hogy szabad-e valamit mondani vagy sem.
Miért kukkants bele, ha lövésed sincs a nyelvészetről?
Elintézhetném ezt a kérdést pusztán annyival, hogy a nyelvészet jó - kérdezzétek meg a Nyelvészeti Műhely bármelyik tagját -, de talán ez még nem túl meggyőző. A legfontosabb indok az, hogy a kurzus tényleg átfogó körképet ad a nyelvészetről mint tudományágról, és végleg kitörli az emberek fejéből azt a tévhitet, hogy ez csak a ly-j helyesírásáról, a végtelen rizsának tűnő, homályos "kommunikációról" vagy esetleg nyelvtanulási praktikákról szól. Nem, a téma igazán komoly, viszont rendkívül humánközpontú és más tudományágakkal összefonódó, de csak a mindennapokban is sok jelenségre magyarázatot adhat. Megkönnyítheti azokat a helyzeteket, amikor más nyelvek beszélőivel, más kultúrák képviselőivel kerülünk össze, toleranciára nevel, és talán kicsit kineveli belőlünk a grammar nazit, hogy inkább grammar fan legyen belőlünk. Mert a nyelv mint olyan összetett működése, akármilyen patetikusan és elfogultan is hangzik, egyszerűen csodálatos - a kurzushoz pedig nincs szükség semmilyen előképzettségre (és a magyar feliratoknak köszönhetően a videók megtekintéséhez még angol nyelvtudásra sem).
Miért jöjj lázba, ha már nyakig benne vagy a nyelvészetben?
Mondhatjátok, hogy már a könyökötökön jön ki a morfológia vagy a szintaxis, és tény, ez a kurzus bizony nagy valószínűséggel nem fogja megváltani a nyelvészetről alkotott világotokat. Azonban két dolog miatt mégis érdemes belevágni. Az egyik a magától értetődő és unalmasnak ható ismétlés a tudás anyja - bizony sosem árt, ha hosszasabb nyelvészeti tanulmányok után, esetleg már valamelyik nagyon specifikus tudományágban elmélyedve kicsit összegezzük, felfrissítjük mindazt, amit éveken át tanultuk, hogy meglegyen az a nagy kép, ami az elején valami kusza labirintusnak tűnt. A másik ok viszont ennél sokkal lehengerlőbb: olyan nyelvekből kapunk sokrétű, kézzel fogható, gyakorlati feladatokkal és szakirodalommal együtt magunktól is feldolgozható anyagot, amelyekkel talán saját magunk sose futnánk össze (ízelítő: mandarin kínai, nápolyi nyelv, török, tarifit berber vagy az afrikai gungbe). Talán nem is kell részleteznem, miben rejlik a komparatista szempont finomsága, igaz? És ez még nem minden: meginterjúvolnak ugyanis olyan szakértőket, akik olyan érdekes szakmai problémákkal foglalkoznak, amikről esetleg Magyarországon még kevés szó esik (legyen szó a jelnyelv nyelvészeti kutatásáról, az anyanyelv elsajátításáról, számítógépes modellezésről vagy kognitív nyelvtudományokról). De ha még ez sem lenne elég, jöjjön a húzónév, mégpedig... dobpergés... Noam Chomsky! Bizony, Saussure mellett a másik legtöbbet emlegetett nyelvészeti szupersztár, akiről az elvetemültebbek akár kertitörpét is rendelhetnek. Egy igen hosszú beszélgetésben Chomsky is megszólal, szokás szerint zseniálisan közérthetően, éppen ezért félelmetesen összetetten.
Mindeközben ne feledjük, hogy a kurzusra való jelentkezés nem jár semmilyen felelősséggel, maximum saját magunk felé. Nincs időnk időben megnézni a videókat? Nem sikerül a modulzáró teszt, sőt nem is érdekel, hogy kiértékeljem magam vagy utánaolvassak? Semmi gond. A lényeg, hogy a jelentkezéssel hozzáférésünk nyílik egy sokszínű, minden nyelvek iránt érdeklődő egyén számára hasznos adatbázishoz.
Kell ennél több?