Így a tavasz eleji virágillatban kedvem támadt egy kicsit a télre emlékezni. A vizsgaidőszak végén a szüleimmel egy hetet töltöttünk a szokásos évi síüdülésünkkel, ezúttal a szállásunk egy festői szépségű kis osztrák tó, a Grundlsee mellett volt. Példátlanul rossz időt fogtunk ki, minden nap esett a hó változó intenzitással, így az utolsó nap úgy kellett búcsút vennem a tóparttól, hogy még egy képet sem készítettem róla. Végül mégsem távoztam elégedetlenül, a felhők meg a hegy mögül átsejlő nap különleges hangulatot biztosított a kastélyszerű tóparti villával, illetve a körülöttünk legyeskedő, éhenkórász szárcsa- és récekülönítménnyel.