Manapság az emberiségnek az energiaigénye egyre nagyobb, ezt pedig jórészt fosszilis energiahordozók elégetésével tudja csak kielégíteni. Ezeknek hatalmas hátránya, hogy szennyezik a környezetet, elősegítve különböző állat- és növényfajok kipusztulását, valamint a globális felmelegedést is. Szerencsére van remény, több alternatív energiaforrás is létezik, működésük nagyban különbözik, de a a céljuk azonos. Mivel a témát egyetlen cikkben tárgyalni nem lehet, így egy többrészes sorozatot írok belőle.

Amikor alternatív energiaforrásokról beszélünk, az emberek jó részének azonnal a nap- és a szélerőművek jut eszébe. Mindkettőben hatalmas lehetőségek vannak, de sajnos hátrányaik is.

Először a napenergiával kezdeném. Itt meg kell különböztetnünk napkollektort és napelemet. A napkollektor az egyszerűbb rendszer. Ennek lényege, hogy különböző módszerekkel a nap energiáját meleg levegővé alakítjuk, ezt pedig a házak és/vagy a víz fűtésére használjuk fel. Manapság egyre elterjedtebbek az újrahasznosított anyagokból készült kollektorok, mint például a PET-kollektor, ami elhasznált műanyag palackokból épül fel, vagy a Sörkollektor ami pedig sörösdobozokból áll. Minimális befektetéssel és baráti összefogással majdnem bárki tud építeni hulladékanyagokból napkollektorokat, melyek viszonylag nagy spórolást tudnak eredményezni a fűtés- és villanyszámlában. Hátrányuk, hogy csak olyan területen lehet őket ténylegesen hasznosítani, ahol nagy a napsütéses órák száma, hiszen nap nélkül nem tudják melegíteni a levegőt. 

A napcellák félvezető elven működő elektronikai elemek, melyek a beérkező fény egy részét elektromos energiává tudja alakítani. Ezen rendszerek elterjedését segítik az Európai Uniós pályázatok, melyek segítségével a magánszemélyektől kezdve a nagyvállalatokig majdnem bárki kaphat támogatást a napelemrendszerek felszereléséhez. Nagy hiba az ilyen rendszereknél az ár mellett a hatásfok, hiszen a fény csupán egy kicsi részét tudják elektromossággá alakítani, ráadásul ez a hatásfok az évek múlásával csökken, a természetes romlás hatására. Megoldást jelenthetnek az úgynevezett organikus napcellák. Itt nem élőlényeket kell elgondolni, csupán olyan napelemeket, ahol a hagyományos napelemekben lévő szilíciumot szerves vegyületekkel helyettesítik, így állítanak elő energiatermelő cellákat. 

A szelet mindenki jól ismeri, de hogyan is lehet belőle áramot előállítani? Mondhatni ezt a legkönnyebb kihasználni. Sokan láthattunk már szélgenerátorokat a városok szélén, vagy települések között. Nagy előnyük ezeknek, hogy nagyjából 2km/h-s szélben is tudnak már áramot termelni, viszont a túl nagy szélben le kell őket állítani. Hátrányuk, hogy viszonylag sok kellene ahhoz, hogy hatásosan működni tudjanak, illetve az is, hogy elég hangosak, így a környékükön lévő házak jó része elértéktelenedik.