Fröccs, toll, papír, wifivadászat, fröccs, Dollár Papa, Szilasi, Péterfy, fröccs, Dragomán, Markó, kerekasztal, kritika, próza, líra, fordítás, fröccs, buli és fröccs.

Hogy mik ezek? Ha ott voltál a 2015-ös FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) – táborban, akkor minden bizonnyal tudod. Ha nem, akkor elmondom: ezek a tábor kulcsszavai, amelyeket mindenki kivétel nélkül ismer. Ezen felül persze egyéni módon kerültek bele plusz összetevők, de ahhoz kellettek a felsorolt alapanyagok. Ez a bejegyzés nem egy tudósítás, inkább azt mutatom meg, mivel egészítettem ki én a megadott kulcsszavak listáját.

Idén második alkalommal vettem részt a Fiatal Írók Szövetsége által rendezett táborban, Visegrádon, a Mogyoróhegyen. Bár nincs összehasonlítási alapom, de állítom, ez a helyszín az ideális ehhez a rendezvényhez. Eszemben sincs ömlengeni arról, milyen élmény innen nézni a naplementét vagy éjszaka kifeküdni a rétre - fröccsel a kezünkben - nézni a csillagokat. Mindenesetre tény, hogy a tábor adottságai tökéletesen alkalmasak a különböző programok lebonyolítására, valamint a műhelymunkák végzésére egyaránt.

Akárcsak tavaly, idén is Hermann Zoltán prózaműhelyében vettem részt, azonban ebben az évben volt egy konkrét témánk: a párbeszédek. A napi két műhelymunka beosztása alapján délelőtt a hozott szövegeinkkel, délután a táborban kapott házi feladatainkkal foglalkoztunk. Nagy kihívásnak éltem meg ezt a néhány napot, mivel én ezelőtt még soha (ezt úgy értsd, hogy soha!) nem írtam még párbeszédet. Rövid, általában féloldalas novellákat írok, ezeket néhányan – akiknek adok a véleményére – lírai kisprózáknak nevezték. Ebbe eddig nálam nem került párbeszéd. Viszont, aki ismer, tudja, hogy szeretek nyitni új dolgokra az irodalomban olvasóként és szerzőként egyaránt, így tényleg izgatott voltam.

A műhelynek idén vendégei is voltak: első két nap Lanckor Gábor költő, író, utolsó nap pedig Gimesi Dóra dramaturg. Az ő jelenlétük engem rendkívüli módon motivált. Feladataink közt szerepelt egy Carver-novella narrációjának átírása, különböző megadott szakítási szituációk, valamint egy háromszereplős párbeszéd-szituáció megírása, amelyben a szereplők egymás szavába vágnak és/vagy elbeszélnek egymás mellett. Személy szerint utóbbi kettőt élveztem a legjobban.

Idén az egyéb programok beosztása sokkal kedvezőbb volt a tavalyihoz képest, legalábbis többen úgy vettük észre, hogy átláthatóbb, logikusabban szervezett, ilyen módon pedig nem éreztem azt, hogy alkotás közben épp kimaradok valamiből, mivel ott tudtam lenni majdnem minden rendezvényen, miközben nem kevés időt fordíthattam írásra és nem mellesleg a többiekkel való időtöltésre.

Sajnos csalódás volt azonban a felolvasóest, ami elé bekerült minden más program, ami esetleg kimaradt vagy éppen be volt írva a programlistába. De már önmagában az összes felolvasás egymás mellé zsúfolása sem volt kedvező. Különböző tudósítások alapján azt mondhatom, az átlagos becsült idő négy óra – ennyi időn keresztül zajlott saját műveink bemutatása, gyakorlatilag szünet nélkül. Személyes csalódás volt, hogy én úgy fél kettő körül kerültem sorra, és bár hálás vagyok a hallgatóságnak kitartásáért, mégiscsak rossz élmény volt egy maréknyi fáradt embernek olvasni, akik igazán igyekeztek, de én éreztem rosszul magam, amiért húzom az idejüket. Ez nem az én egyedüli exhibicionizmusom, ugyanis több társam is fájlalta a dolgok ilyetén alakulását, egyikük még a mikrofonban is szóvá tette a rendezvény végén.

Mindenesetre nem szeretném keserűen zárni az élménybeszámolót, hiszen tapasztalatból tudom, milyen nehéz egy többnapos tábor megszervezése, és tudom azt is, hogy a szervezők igyekeztek mindenkinek esélyt adni, amire egyszerűen 24 óra kevés volt az utolsó napon. Mindez számomra mégsem számít, ugyanis – és most már ömlengeni fogok – az a csillagos ég, az az értékes társaság, akikkel vagy csak egy jót beszélgetsz, vagy akár életre szóló tanácsokat is adnak, az a jó hideg szódából készült fröccs, az az inspiráló környezet évről évre visszahúz magához, és ezúton köszönöm minden szervezőnek a munkáját. Jövőre – remélem – találkozunk!

Olti Dóra