2014 május-júniusában az ország legrégebbi vidéki szakkollégiumának tagjai úgy döntöttek, ismét hangoskönyvet készítenek a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete számára. Ezúttal Vaskóné Kiss Éva egyesületi elnök kérésére Bálint Sándor Szeged városa című, méltán híres könyvét olvassuk fel. 

Egy évvel ezelőtt, 2013 május-júniusában szakkollégistáink nagy kedvet éreztek magukban arra, hogy a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete számára hangoskönyvet készítsenek (lásd a fotón). Olyan szerzőket és műveket választottak, amelyek szívükhöz nagyon közel álltak: Kosztolányi Dezső Esti Kornél kalandjai című műve mellett a szerző néhány verséből olvastak fel. Emellett kollégiumunk Eötvözet névre hallgató diákszínpadának tagjai Arany János balladáit hangosították meg. A hangoskönyv átadására 2013. október 12-én, a VAGYCSOME Fehér Bot napi rendezvényén került sor, Örkény-novellák felolvasásával egybekötve.

Az új, 2014 május-júniusában készülő hanganyagot ugyancsak a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete számára készítjük, ezúttal felkérésre, amit örömmel teljesítünk. A 110 éve, Szegeden született néprajztudós, művészettörténész, a “legszögedibb szögedi”-nek nevezett Bálint Sándor Szeged városa című művét olvassuk fel. Előző hangoskönyves projektünk keretében számunkra kedves műveket olvastunk, most pedig egy olyan néprajzi alapművet, amit minden Szegeden élő embernek nagyon érdemes, legalább egyszer elolvasnia. Ez nem túlzó állítás, nem is saját lelemény: Dr. Ötvös Pétert, a Magyar Irodalmi Tanszék egyetemi tanárát, egykori szegedi Eötvös-kollégistát parafrazálom.

Az idei projekt résztvevői: Asztalos Kata, Balázs Katalin, Berczeli-Nemcsényi Alex, Bessenyei Márta, Brand Eszter, Gyarmati Sándor, Hajdú Dóra, Jászay Tamás, Nehéz Nikolett, Nagyillés János, Nyerki Emil, Róka Éva, Saródi Szilvia, Somogyi Anikó, Szántai Márk, Tóth Vivien. A hangfelvételt szerkeszti: Asztalos Kata, koordinátor: Saródi Szilvia.